A 2009. évi L. törvény 2010. június 1-től ezt a korábban bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárást közjegyzői hatáskörbe utalja, ezzel csökkentve a bírói (bírósági) munkaterheket. A törvény általános indoklása szerint azokat a feladatokat "amelyeket bíróságok látnak el, de nem minősülnek érdemi ítélkezést igénylő ügyeknek, átadhatók a közjegyzőségnek. Ilyenek tipikusan az olyan nemperes eljárások, amelyekben nincs érdemi jogvita".

Fontos változás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikusan is benyújtható. A jogi személy illetve a jogi képviselővel eljáró felek kizárólag elektronikusan terjeszthetik elő kérelmüket. Az eljárásra minden közjegyző országosan illetékes – az elektronikusan benyújtott kérelmek a MOKK központi rendszeréhez futnak be, onnan kerülnek automatikusan szétosztásra az egyes közjegyzők között. Papíron és szóban bármely közjegyzőnél előterjeszthető a kérelem.

Fizetési meghagyás útján is érvényesíthető a követelés, ha lejárt és pénzfizetésre irányul. Az egymillió forintot meghaladó követelés az igényjogosult választása szerint akár fizetési meghagyásos eljárásban, akár polgári peres eljárásban is érvényesíthető. Kizárólag közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni az egymillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű pénzkövetelést.

A fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani és kérelmet hivatalból el kell utasítani, ha a kötelezettnek nincsen belföldön ismert címe (tartózkodási helye vagy székhelye) illetve munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény esetén, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

A kérelem előterjeszthető elektronikus úton, papíron és szóban. A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtania a félnek (kivéve a szóbeli előterjesztést). Ez az űrlap az eljárást indító irat, a közjegyzői irodákban is kérhető az űrlap (kitöltési útmutatóval), boríték és csekk.

Díjak: a díjalap a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Alapesetben 3 százalék, de legalább 5.000 forint, maximum 300.000 forint. (tájékoztatásul: az eljárás a felek számára olcsóbbá vált azáltal, hogy közjegyzői hatáskörbe került, hiszen a bírósági eljárásban szintén a pertárgy értékének 3 százaléka az irányadó, viszont 450.000 forint volt a felső határ). Halasztás illetve részletfizetés iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 5.000 maximum 15.000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1.000 forintnál, mint ahány fél van.

A díjak megfizetésének a módja elektronikus beadásnál: átutalással, papíron és szóban történő előterjesztésnél csekkel (a szükséges csekkek a közjegyzői irodákban elérhetőek) történik.

Az eljárási határidők segítik a gyors ügyintézést, hiszen miután a közjegyzőhöz elektronikusan megérkezik a kérelem, a közjegyző 3 munkanapon belül, papír alapú kérelem és szóban előterjesztett kérelem esetén pedig 15 napon belül intézkedést hoz.