A közjegyzői tevékenységről általánosságban

A közjegyző a jogszabályi felhatalmazás alapján, a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. A közjegyző a fentieken túlmenően lefolytatja a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárásokat. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány

A hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatás megkapják.

A meghalt személy hagyatéki ügyeinek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. A hagyatéki eljárás során lehetősége van érdekelteknek osztályos egyezség, illetve egyezség megkötésére is.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítására kerülhet sor. Irodánk ezen tevékenysége során öröklési bizonyítványt állít ki, vagy hagyatékátadó végzést hoz. Irodánk illetékessége hagyatéki ügyekben a Budapest III. kerületben április, augusztus, valamint december hónapban elhunyt lakosokra terjed ki.

Hitelesítés, tanúsítvány

Hitelesítés alkalmával irodánk aláírást és másolatot hitelesít, váltóóvást vesz fel, vagy más jogi jelentőségű tényt, különös bizonyító erővel tanúsít. Hitelesítések körébe tartozik továbbá a közhitelű nyilvántartások például: cég-, ingatlan-, zálogjogi nyilvántartás adatairól kiállított igazolás.

Hitelesítések gyakori esetei:

  • aláírási címpéldány: készítéséhez 30 napnál nem régebbi társasági szerződésre, alapító okiratra, alapszabályra vagy cégkivonatra, valamint a társaság képviseletére jogosult személy személyi igazolványára, és lakcímkártyájára van szükség; társadalmi szervezet (egyesület, alapítvány) esetben a nyilvántartó bíróság 30 napnál nem régebbi kivonatára.
  • aláírás hitelesítés: készítéséhez magánszemély esetében személyi igazolványra és lakcímkártyára, míg gazdasági társaság ügyfél esetén 30 napnál nem régebbi társasági szerződésre, vagy cégkivonatra is szükség van. A hitelesítési záradékot az ügyfél által készített és hozott okiratra, vagy ahhoz fűzve helyezzük el. Ezen esetben a hitelesítés azt tanúsítja, hogy az irodában megjelent ügyfél, személyazonosságának igazolása után személyesen írta alá az adott okiratot, tehát az aláírás hitelesítés során irodánk az okiratot sem formailag, sem tartalmilag nem vizsgálja, így az abban foglaltak valódiságát a közjegyzői tanúsítvány nem szavatolja.
  • másolat hitelesítés: készítéséhez az eredeti okiratra, vamint arról annyi másolati példányra van szükség, ahány példányt az ügyfél kér. A másolatoknak az eredeti okirattal egyezően kell kinézniük. Szükséges tovább a hiteles másolatot kérő ügyfél személyi igazolványa, lakcímkártyája is. Személyes okmányokról (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engdély) készített hitelesítés esetében – Kamarai iránymutatás alapján - csak az okmány tulajdonosa által személyesen hozott eredeti példányról tudunk hiteles másolatot készíteni.
  • közhitelű nyilvántartás adatainak tanúsítása: készítéséhez az azt igénylő ügyfél személyes okmányaira van szükség.
    • Gazdasági társaságok adatairól, a Microsec rendszeren keresztül, elektrónikus úton cégkivonatot, cégmásolatot, illetve cégbizonyítványt tudunk lekérdezni. A lekérdezéshez a cég cégjegyzékszámára, vagy adószámára van szükség.
    • Földhivatal adatbázisából a TAKARNET rendszeren keresztül tudunk elektrónikus úton lekérdezni tulajdoni lapot, akár teljes, akár szemle változatban.
    • Természetesen lehetőség van irodánkban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartás adataiból is tanúsítványt kiállítani, ehhez gazdasági társaság, mint zálogkötelezett esetében cégjegyzékszámra és adószámra, magánszemély esetében pedig személyes adatok megadására van szükség.

Okirat, pénz és értékpapír megőrzése

A közjegyzőt a törvény okirat, pénz és értékek megőrzésére is felhatalmazza. Pénz és érték bizalmi őrzésére csak abban az esetben jogosult irodánk, ha erre közjegyzői okirat készítése során, és azzal összefüggésben keletkezett megbízás jogosítja fel. A bizalmi őrzés célja a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző őrizetében lévő értékek kezelését a Közjegyzői Kamara ellenőrzi.

Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás lefolytatására is jogosult irodánk. Ebben az eljárásban a közjegyző az elveszett vagy megsemmisült értékpapír „pótlásához” nyújt segítséget. Az eljárást az értékpapírt vagy okiratot kiállító pénzintézetnél kell kezdeményezni. A pénzintézet által kiállított adatlap alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki, melyben felhívja az ismeretlen birtokost, hogy az értékpapírt a közjegyzőnél mutassa be. A hirdetményt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti elektronikus úton. Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatják be, a közjegyző azt semmissé nyilvánítja. Ezt követően kerül sor a pénzintézetnél a megsemmisített értékpapír vagy okirat pótlására.

Végintézkedések és végintézkedések országos nyilvántartása

Lehetőség van végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás közjegyzői okiratba foglalására, illetve végintézkedés letétbe helyezésére is. Az ügyfél kérésére a végrendelet bekerülhet az országos számítógépes nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével szerez tudomást az eljáró közjegyző a végrendelet meglétéről.

Ingatlanforgalom

Ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek során például: adásvétel, csere, ajándékozás, tartási- és életjáradéki szerződés közjegyzői okiratba foglalását is tudjuk vállalni. Szerződések közokiratba foglalásával annak bizonyító ereje biztonságot nyújt a feleknek a kötelezettségek teljesítés és végrehajtása során.

HIBINY

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) és a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hbnyr.) rendelkezései alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás az alábbiak szerint működik.

Regisztráció

A regisztráció háromféleképpen kezdeményezhető:

a) a hitelbiztosítéki rendszerben a https://hbny.mokk.hu honlapon elektronikus aláírással,

b) a hitelbiztosítéki rendszerben a https://hbny.mokk.hu honlapon elektronikus aláírás nélkül,

c) a közjegyző előtt, amennyiben a kérelmező nem rendelkezik elektronikus aláírással [Hbnytv. 8. §].

A kérelmezőnek meg kell adnia családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, valamint nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról.

A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmezőnek közjegyzőhöz kell mennie, hogy előtte azonossági nyilatkozatot tegyen, amelyben nyilatkozik a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségéről és hitelességéről. Ennek megtételére a Hbnyr. 11. §-ának (3) bekezdése szerint a regisztrációs kérelem sikeres benyújtásától számított 15 munkanap áll rendelkezésére. Ha e határidőt elmulasztja, új regisztrációs kérelmet kell előterjesztenie a hitelbiztosítéki rendszeren keresztül.

Az azonossági nyilatkozatban a kérelmező nyilatkozik a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségéről és hitelességéről. A közjegyző által záradékolt azonossági nyilatkozatot a közjegyző átadja a kérelmező részére, s ez egyúttal a regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adatairól szóló tanúsítványként is szolgál [Hbnyr. 11. § (5) bek.].

Ha a regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében, annak állandó képviselőjeként kíván eljárni, képviseleti jogosultságát a regisztráció során közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia. Az állandó képviselő törvényes képviselő, szervezeti képviselő, illetve ilyen képviseletre meghatalmazott személy lehet. Meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános jelleggel, visszavonásig adta.

Az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért a közjegyző részére munkadíj és költségtérítés fejében 5 000 Ft-ot kell fizetni. Állandó képviselőként való regisztrációért a közjegyző részére minden megkezdett óra után 6 000 Ft-ot, de összesen legfeljebb 18 000 Ft-ot kell fizetni.

Hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele

Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak regisztrált felhasználó és csak regisztrált felhasználóval szemben tehet.

Ha a nyilatkozattevő a hitelbiztosítéki nyilatkozatot a Hbnytv. 8. §-a szerint teszi meg, a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételéhez igénybe vehető űrlapok a MOKK honlapján érhetők el (http://www.mokk.hu/index.php?menuid=133). Ez esetben a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételéhez a nyilatkozatot tevőnek az űrlapot két példányban gépírással ki kell töltenie, és a nyilatkozat tételekor a közjegyzőnek aláírva át kell adnia. A MOKK a hitelbiztosítéki nyilatkozat bejegyzéséről elektronikus levélben értesíti a hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintetteket.

Ha a hitelbiztosítéki nyilatkozatban több jogosult vagy több kötelezett szerepel, a hitelbiztosítéki nyilatkozatot a közjegyző előtt együttesen kell megtenniük.

A Hbnytv. 8. §-a és 9. §-ának a) pontja szerinti esetekben a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítéséért - nyilatkozatonként - a közjegyző részére munkadíj és költségtérítés fejében minden megkezdett óra után 6 000 Ft-ot, de legfeljebb 18 000 Ft-ot kell fizetni.

Továbbá (függetlenül a nyilatkozat megtételének módjától) a hitelbiztosítéki nyilatkozat tételéért a MOKK részére 7 000 Ft-ot kell költségtérítésként fizetni, amely tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozathoz hozzájáruló vagy a hitelbiztosítéki bejegyzés fenntartására irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat költségtérítését is.

A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásáról

Jogszabályi háttér 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. (Ptk. 4:34. §) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet rögzíti a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: Kamara), mint a nyilvántartási rendszer működtetéséért felelős szervnek a feladatait és a közjegyzők nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségeinek részletes szabályait.

A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.

A nyilvántartás – ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll. Nem teszi tehát érvénytelenné a házassági (bejegyzett élettársi, élettársi) vagyonjogi szerződést, ha azt a nyilvántartásba nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így a hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett [Ptk. 4:65. § (2) bek.]. A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem előterjesztése A Kjnp. 36/I. §-ában foglaltak alapján a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen – közösen – terjeszthetik elő a közjegyzőnél. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

A közjegyző illetékessége A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.

A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díj és költségtérítés A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzésnek a költségtérítése 10 000 forint; a nyilvántartásból való lekérdezés költségtérítése 1000 forint. E költségtérítések a Kamarát illetik, de azokat a közjegyzőnél kell megfizetni. A közjegyzőt a nyilvántartás vezetéséért a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) szerinti díjazás illeti meg:4 „30/G. § (1) A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést az eljáró közjegyző készítette, a 12. § (2) bekezdés d) pontjában egy órára megállapított munkadíj illeti meg. (2) A közjegyzőt az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést nem az eljáró közjegyző készítette vagy azt ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a 12. § (2) bekezdés d) pontja szerinti munkadíj illeti meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a két órára járó munkadíj összegénél. (3) A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő betekintés biztosításáért munkadíj és költségtérítés fejében 3000 forint illeti meg.” Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a közjegyző részére a munkadíjon felül költségtérítés fizetendő a Díjr. 18–22. §-a szerint. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül történő tanúsítvány-kiállításért a közjegyző részére a Díjr. 12. §-ának (1) bekezdése szerinti munkadíj, valamint a Díjr. 18–22. §-a szerinti költségtérítés fizetendő.

A közjegyzői pénzletéti eljárásról

Jogszabályi háttér 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).

A közjegyzői letét útján történő teljesítés feltételei A Ptk. 6:56. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti. A közjegyzőnél történő letétbe helyezés tehát a bírósági letét útján való teljesítés alternatívája, amennyiben annak feltételei fennállnak. A Ptk. 6:53. §-ának (1) bekezdése négy vagylagos feltételt támaszt a bírói vagy közjegyzői letéttel történő teljesítés helytállóságához: A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági, illetve közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani; b) a jogosult a teljesítés helyén nem található; c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen. A közjegyző illetékessége - általános illetékesség: A Kjnp. 4. §-a a kérelmező (letevő) lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez, székhelyéhez, vagy annak képviseletére hivatott szerv székhelyéhez (központi ügyintézés helye) köti a közjegyző illetékességét.

A pénz letétként történő elfogadása iránti kérelmet az illetékes közjegyző hivatalos helyiségében a letevő vagy képviselője személyes megjelenése útján, négy példányban, a MOKK által rendszeresített és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni. A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – a MOKK letéti számlájára forintban átutalással kell megfizetni olyan forintban vezetett fizetési számláról, amely felett a letevő rendelkezésre jogosult. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a már benyújtott pénz letétként történő elfogadása iránti kérelmet elbíráló közjegyző által megadott ügyszámot.

A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt. A letét kiutalása iránti kérelmet az illetékes közjegyző hivatalos helyiségében a jogosult vagy képviselője személyes megjelenése útján, a MOKK által rendszeresített és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A közjegyzői pénzletéti eljárás lefolytatása során felmerülő díjak A közjegyzői pénzletéti eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére a Díjr. szerinti munkadíjat és költségtérítést, a MOKK részére pedig 20 000 Ft összegű költségátalányt és a pénzkezelés banki költségeit (a továbbiakban együtt: eljárási költségek) kell megfizetni. Az eljárási költségeket a letevő – a közjegyző pénz letétként történő elfogadása iránti kérelem előterjesztésekor kibocsátott felhívása alapján – előlegezi, illetve – a pénzletét elfogadása és kiutalása, valamint a pénz letétként történő elfogadása iránti kérelem elutasítása során kiállított díjjegyzéke alapján – viseli. A maradvány, illetve a ki nem utalt letét visszautalásának eljárási költségeit a letevő viseli.

Közreműködés megtagadása a pénzmosás megelőzése és megakadályozása

A közjegyző a jogszabályi előírások alapján köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, például: jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén. A fentieken túlmenően a közjegyző betartja a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. számú törvény, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 20. számú iránymutatásában foglaltakat.