A 2008. évi XLV. törvény rendelkezik részletesen az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról. Általános szabály, hogy az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. Jogi személy esetén az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye van. A közjegyzői nemperes eljárások kérelemre indulnak. A kérelemnek tartalmaznia kell: az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, a kérelem előterjesztésének indokait, a rövid tényállást, az illetékes közjegyző megjelölését, az illetékesség megállapításához szükséges adatokat, továbbá a kérelmező nevét, lakóhelyét. A kérelem beérkezését követő 8 napon belül meg kell fizetni az eljárás költségeinek előlegét. Az eljárás eredményeképpen az eljáró közjegyző határozatot hoz, a határozat ellen fellebbezésnek van helye, amit a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni, és a megyei bírósághoz kell címezni.

1.) Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatás megkapják.

A meghalt személy hagyatéki ügyeinek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. A hagyatéki eljárás során lehetősége van érdekelteknek osztályos egyezség, illetve egyezség megkötésére is.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítására kerülhet sor.

A közjegyző ezen tevékenysége során öröklési bizonyítványt állít ki, vagy hagyatékátadó végzést hoz. Irodánk illetékessége hagyatéki ügyekben a Budapest III. kerületben április, augusztus, valamint december hónapban elhunyt lakosokra terjed ki.

2.) Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás lefolytatására is jogosult a közjegyző. Ebben az eljárásban a közjegyző az elveszett vagy megsemmisült értékpapír „pótlásához” nyújt segítséget. Az eljárást az értékpapírt vagy okiratot kiállító pénzintézetnél kell kezdeményezni. A pénzintézet által kiállított adatlap alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki, melyben felhívja az ismeretlen birtokost, hogy az értékpapírt a közjegyzőnél mutassa be. A hirdetményt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti elektronikus úton, hat hónap időtartamra. Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatják be, a közjegyző azt végzéssel semmissé nyilvánítja. Ezt követően kerülhet sor a pénzintézetnél a megsemmisített értékpapír vagy okirat pótlására.

3.) A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása

Jogszabályi háttér 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. (Ptk. 4:34. §) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet rögzíti a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: Kamara), mint a nyilvántartási rendszer működtetéséért felelős szervnek a feladatait és a közjegyzők nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségeinek részletes szabályait.

A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.

A nyilvántartás – ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll. Nem teszi tehát érvénytelenné a házassági (bejegyzett élettársi, élettársi) vagyonjogi szerződést, ha azt a nyilvántartásba nem jegyzik be, de harmadik személlyel, így a hitelezővel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a nyilvántartásban szerepel, vagy ha a házastársak (bejegyzett élettársak, élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett [Ptk. 4:65. § (2) bek.]. A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem előterjesztése A Kjnp. 36/I. §-ában foglaltak alapján a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen – közösen – terjeszthetik elő a közjegyzőnél. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

A közjegyző illetékessége A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egész területére kiterjed.

A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése iránti eljárás lefolytatásáért fizetendő közjegyzői díj és költségtérítés A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2014. (III. 13.) KIM rendelet 16. §-ának (2) bekezdése értelmében a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzésnek a költségtérítése 10 000 forint; a nyilvántartásból való lekérdezés költségtérítése 1000 forint. E költségtérítések a Kamarát illetik, de azokat a közjegyzőnél kell megfizetni. A közjegyzőt a nyilvántartás vezetéséért a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) szerinti díjazás illeti meg:4 „30/G. § (1) A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést az eljáró közjegyző készítette, a 12. § (2) bekezdés d) pontjában egy órára megállapított munkadíj illeti meg. (2) A közjegyzőt az (1) bekezdés szerinti nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést nem az eljáró közjegyző készítette vagy azt ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a 12. § (2) bekezdés d) pontja szerinti munkadíj illeti meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a két órára járó munkadíj összegénél. (3) A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő betekintés biztosításáért munkadíj és költségtérítés fejében 3000 forint illeti meg.” Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a közjegyző részére a munkadíjon felül költségtérítés fizetendő a Díjr. 18–22. §-a szerint. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül történő tanúsítvány-kiállításért a közjegyző részére a Díjr. 12. §-ának (1) bekezdése szerinti munkadíj, valamint a Díjr. 18–22. §-a szerinti költségtérítés fizetendő.

4.) A közjegyzői pénzletéti eljárás

Jogszabályi háttér 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).

A közjegyzői letét útján történő teljesítés feltételei A Ptk. 6:56. §-ának (1) bekezdése értelmében a bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti. A közjegyzőnél történő letétbe helyezés tehát a bírósági letét útján való teljesítés alternatívája, amennyiben annak feltételei fennállnak. A Ptk. 6:53. §-ának (1) bekezdése négy vagylagos feltételt támaszt a bírói vagy közjegyzői letéttel történő teljesítés helytállóságához: A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági, illetve közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha a) a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani; b) a jogosult a teljesítés helyén nem található; c) a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy d) a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen. A közjegyző illetékessége - általános illetékesség: A Kjnp. 4. §-a a kérelmező (letevő) lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez, székhelyéhez, vagy annak képviseletére hivatott szerv székhelyéhez (központi ügyintézés helye) köti a közjegyző illetékességét.

A pénz letétként történő elfogadása iránti kérelmet az illetékes közjegyző hivatalos helyiségében a letevő vagy képviselője személyes megjelenése útján, négy példányban, a MOKK által rendszeresített és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni. A letéti kérelemben a letétbe helyezendő pénzösszeget forint pénznemben, összegszerűen kell megjelölni és azt a kérelem előterjesztését követően – az eljárás költségeivel együtt – a MOKK letéti számlájára forintban átutalással kell megfizetni olyan forintban vezetett fizetési számláról, amely felett a letevő rendelkezésre jogosult. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a már benyújtott pénz letétként történő elfogadása iránti kérelmet elbíráló közjegyző által megadott ügyszámot.

A letét kiutalásának kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból van helye; hivatalból akkor van helye a letét kiutalásának, ha a letéti kérelemben meghatározott őrzési idő eltelt. A letét kiutalása iránti kérelmet az illetékes közjegyző hivatalos helyiségében a jogosult vagy képviselője személyes megjelenése útján, a MOKK által rendszeresített és hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A közjegyzői pénzletéti eljárás lefolytatása során felmerülő díjak A közjegyzői pénzletéti eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére a Díjr. szerinti munkadíjat és költségtérítést, a MOKK részére pedig 20 000 Ft összegű költségátalányt és a pénzkezelés banki költségeit (a továbbiakban együtt: eljárási költségek) kell megfizetni. Az eljárási költségeket a letevő – a közjegyző pénz letétként történő elfogadása iránti kérelem előterjesztésekor kibocsátott felhívása alapján – előlegezi, illetve – a pénzletét elfogadása és kiutalása, valamint a pénz letétként történő elfogadása iránti kérelem elutasítása során kiállított díjjegyzéke alapján – viseli. A maradvány, illetve a ki nem utalt letét visszautalásának eljárási költségeit a letevő viseli.

5.) Élettársi kapcsolat megszüntetése, valamint az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítása

A 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében.

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Az új jogszabályi rendelkezés alapján a közjegyzők vezetik a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolat fennállásának bizonyításának megkönnyítését célzó Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartásba történő felvételt az egynemű és külön nemű élettársak, mint kérelmezők közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is kérheti. Az élettársak közös kérelmére a nyilvántartás tartalmazza az élettársak születendő közös gyermekének, gyermekeinek családi nevét is. Az élettársi nyilvántartás fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

Az új jogszabály az Országgyűlés 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépett hatályba, alkalmazásának időpontja: 2009. július 01.

6.) Előzetes bizonyítás, és szakértő kirendelése

Előzetes bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik. Nincs helye azonban előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van már folyamatban. Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

Ha a kérelmező számára jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető. Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. Szakértői névjegyzék alapján igazságügyi szakértő, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki a közjegyző. A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli.

7.) Fizetési meghagyásos eljárás

Fizetési meghagyás

A 2009. évi L. törvény 2010. június 1-től ezt a korábban bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárást közjegyzői hatáskörbe utalja, ezzel csökkentve a bírói (bírósági) munkaterheket. A törvény általános indoklása szerint azokat a feladatokat "amelyeket bíróságok látnak el, de nem minősülnek érdemi ítélkezést igénylő ügyeknek, átadhatók a közjegyzőségnek. Ilyenek tipikusan az olyan nemperes eljárások, amelyekben nincs érdemi jogvita".

Fontos változás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikusan is benyújtható. A jogi személy illetve a jogi képviselővel eljáró felek kizárólag elektronikusan terjeszthetik elő kérelmüket. Az eljárásra minden közjegyző országosan illetékes – az elektronikusan benyújtott kérelmek a MOKK központi rendszeréhez futnak be, onnan kerülnek automatikusan szétosztásra az egyes közjegyzők között. Papíron és szóban bármely közjegyzőnél előterjeszthető a kérelem.

Fizetési meghagyás útján is érvényesíthető a követelés, ha lejárt és pénzfizetésre irányul. Az egymillió forintot meghaladó követelés az igényjogosult választása szerint akár fizetési meghagyásos eljárásban, akár polgári peres eljárásban is érvényesíthető. Kizárólag közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni az egymillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű pénzkövetelést.

A fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani és kérelmet hivatalból el kell utasítani, ha a kötelezettnek nincsen belföldön ismert címe (tartózkodási helye vagy székhelye) illetve munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény esetén, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

A kérelem előterjeszthető elektronikus úton, papíron és szóban. A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtania a félnek (kivéve a szóbeli előterjesztést). Ez az űrlap az eljárást indító irat, a közjegyzői irodákban is kérhető az űrlap (kitöltési útmutatóval), boríték és csekk.

Díjak: a díjalap a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Alapesetben 3 százalék, de legalább 5.000 forint, maximum 300.000 forint. (tájékoztatásul: az eljárás a felek számára olcsóbbá vált azáltal, hogy közjegyzői hatáskörbe került, hiszen a bírósági eljárásban szintén a pertárgy értékének 3 százaléka az irányadó, viszont 450.000 forint volt a felső határ). Halasztás illetve részletfizetés iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 5.000 maximum 15.000 forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1.000 forintnál, mint ahány fél van.

A díjak megfizetésének a módja elektronikus beadásnál: átutalással, papíron és szóban történő előterjesztésnél csekkel (a szükséges csekkek a közjegyzői irodákban elérhetőek) történik.

Az eljárási határidők segítik a gyors ügyintézést, hiszen miután a közjegyzőhöz elektronikusan megérkezik a kérelem, a közjegyző 3 munkanapon belül, papír alapú kérelem és szóban előterjesztett kérelem esetén pedig 15 napon belül intézkedést hoz.

8.) Közjegyző által elrendelt végrehajtás

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 5. § (1) bekezdése szerint a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét. A Vht. 23/C. §-ának (1)–(5) bekezdései szerint:

„(1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(4) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.”

A végrehajtási eljárás az azt megelőző peres, nemperes, vagy okiratszerkesztési eljárástól teljesen elkülönülő önálló nemperes eljárás, és eljárásjogi szempontból nem az alapügy folytatása.

A végrehajtható okirat nyomtatványok elérhetők a www.mokk.hu honlapon a „Végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat, egyezség alapján” menüpont alatt. A végrehajtható okirat nyomtatványt legalább 5 eredeti példányban kell benyújtani.

A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet 45/A. §-a előírja, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat 2 hiteles kiadmányát (vagy a MOKK Levéltár által kiállított hiteles másolatát) és 2 nem hiteles másolatát kell csatolni a végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez.

A Vht. 31/E. §-ának (3) bekezdése szerint a végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni. A díj mértéke végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint; ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft. Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, a 2012. január 1-jétől kezdődően indult új végrehajtási ügyekben csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

A végrehajtás elrendelésének eljárási díjára fenntartott bankszámlaszám: UniCredit Bank Hungary Zrt-nél vezetett: 10918001-00000012-18020053.