1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 53/A., I/5.

+36 1 439 0670

Nyitvatartás: H-Cs 8:00-17:00, P 8:00-14:00

barbalics@kozjegyzo.hu

Szerződések

A szerződési szabadság általános elve alapján a felek dönthetnek arról, hogy kivel és milyen tartalommal kötnek szerződést. Ezáltal nemcsak a Polgári Törvénykönyv által nevesített szerződések köthetők meg, hanem úgynevezett vegyes, vagy atipikus szerződések is. A polgári jog szerint megkötött szerződések egész életünket végigkísérik, járjunk el megfelelő gondossággal ezek megkötése során. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, azzal, hogy az nem ütközhet jogszabályba. A közjegyző hatásköre kiterjed Polgári Törvénykönyvben meghatározott minden nevesített és a törvénykönyvben nem nevesített szerződések okiratba foglalására.

  • Ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek körében többek között adásvétel, csere, ajándékozás, zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalására is lehetőség van. A földhivatal előtti eljárásoknál mindenképpen jogi képviselő közreműködése szükséges.
  • Napjainkban egyre többen kérik ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés közokiratba foglalását, mely esetben a közjegyzői okirattal elérhető bírósági peres eljárás nélkül is az esetlegesen elmaradt bérleti díj és egyéb költségek megfizetése, illetve az ingatlanból való kiköltözés a jogviszony megszűnése esetén, továbbá visszaszerezhető a bérbeadó által jogosulatlanul visszatartott bérleti díj biztosítéka is.
  • Napjaink leggyakoribb szerződéstípusai a hitel-, kölcsön- és lízingszerződések és ezek biztosítéki szerződései. A bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez, a hitelező mindig pénzintézet. A kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsönt visszafizetni. A kölcsönfelvevő (adós) mindkét esetben lehet jogi, illetve magánszemély, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 
  • Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni, saját vagyonával köteles helytállni a jogosult tartozásának megfizetéséért. 
  • Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták, míg harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
  • Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására köteles, kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére, a tartásra jogosult pedig ellenérték teljesítésére köteles. Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
  • Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi, a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére. Köthető közjegyzői okiratba foglalva halál esetére szóló ajándékozásra vonatkozó szerződés is. Aki pedig törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Az örökhagyó leszármazói pedig egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt örökségük tárgyában.