A felek akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével szerződést köthetnek. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés közhiteles módon bizonyítja, hogy a szerződést kik, mikor és milyen tartalommal kötötték meg. A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége, a közjegyzői eljárás sajátosságai - pl. kötelező felolvasás – miatt nehéz arra hivatkozni, hogy az ügyfél szerződéses partnere nem tudta mit írt alá. Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, az okirat alapján megnyílik a jogosult lehetősége a közvetlen végrehajtásra, amivel időt és költséget kímél meg. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy a megvásárolt ingatlan birtokba adása, de ugyanígy végrehajthatóvá válik a zálogtárgyból való kielégítés is. A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse, azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.

A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk kötött ügyletről, teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújtson, ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képviselője, hanem valamennyi szerződő fél részére tájékoztatást nyújt a tervezett ügylet jogi következményeiről. A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból meg kell tagadnia.

Bérleti szerződés

Napjainkban egyre többen kérik ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés közokiratba foglalását, illetve kiköltözési kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását. Ennek oka, hogy a közjegyzői okirattal elérhető bírósági peres eljárás nélkül is az esetlegesen elmaradt bérleti díj és egyéb költségek megfizetése illetve az ingatlanból való kiköltözés a jogviszony megszűnése esetén.

Kölcsön- és hitelszerződés

Napjaink egyik leggyakoribb szerződéstípusai a hitel, illetve kölcsönszerződések. A bankhitelszerződések esetében a hitelező mindig pénzintézet, míg a kölcsönszerződések esetében a hitelező lehet pénzintézet is, de más személy is.

A kölcsönfelvevő (adós) mindkét esetben lehet jogi, illetve magánszemély, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

A Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez.

A kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsönt visszafizetni. A szerződés elkészítése, aláírása a szerződő felek és a közjegyző együttes jelenlétében történik. Ennek során a magánszemélyek bemutatják személyi igazolványaikat, lakcímkártyájukat, adóazonosító jelüket, szükség esetén személyazonosító jelüket.

A pénzintézet által kötött szerződések esetében a pénzintézet aláírásra jogosult alkalmazottai is jelen vannak.

A szerződés biztosítékai a szerződésben kikötött olyan mellékkötelezettségek, amelyek a felek teljesítési képességét erősítik, a teljesítés fedezetét biztosítják.

Kezesség

Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.

Tartási szerződés

Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére. A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával. A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni. A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet. A tartási szerződés lehet ingyenes is; ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.

Egyéb szerződések

A szerződési szabadság általános elve alapján a felek dönthetnek arról, hogy kivel és milyen tartalommal kötnek szerződést. Ezáltal nemcsak a Polgári Törvénykönyv által nevesített szerződések köthetők meg, hanem úgynevezett vegyes, vagy atipikus szerződések is. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, azzal, hogy az nem ütközhet jogszabályba. A közjegyző hatásköre kiterjed Polgári Törvénykönyvben meghatározott minden nevesített és a törvénykönyvben nem nevesített szerződések okiratba foglalására is.